Visszanéztem a futásaimat, csak 14 km kellett ma ahhoz, hogy meglegyen a 60 km 1 hét alatt. Úgy megtáltosodtam ettől a felismeréstől, hogy tiszta erőből toltam le a mai 14 km-t fülig érő szájjal. Egy pillanatra sem volt bennem kétség, hogy nem tudom lefutni, sőt az előző szuper 16km-es futásomból…
Összement a hegy, minden olyan közel van rajta. Ez pont olyan, mint ahogy nyár végére összemegy a motorod. Azt hiszem itt az ideje új útvonalakat találni, csak kicsit beszari vagyok hozzá. Félek, hogy olyan hegyekre tévedek, amiken nagyon szopatós, meredek utak visznek és beledöglök mielőtt…
Akkora fasz vagyok, hogy nem akkor futok sokat, amikor nagyon jól megy és élvezem, hanem elkezdtem ezt az okoskodást, hogy legyen egy rövid, egy közepes és egy hosszú futásom egy héten és ezekből összesen legyen meg minimum a 40km/hét. Ha négyet futok, akkor nyilván több, de sajnos az új szabályom…
Jajj de jól kitaláltam futás közben azt a mondtatot, amivel kezdem a mai postot, de hát kireppent a fejemből, mint az éjszakai pillangó, ami az erkélyünkön pinhent tegnap este, most meg itt ülök és bután bámulom a monitort.
Ezt a csodálatos gyűjteményt hallgatom és csak egy sörre tudok gondolni…
Elhatalmasodott rajtam a pánik, egyre jobban fájt a bokám, egyre dagadtabb volt, egyre távolabb került a következő futás időpontja. Kedd reggelre már be is lilult, a dagadás pedig semmit nem apadt.
A keddi napom mind a 24 órája a bokámról szólt. Minden barátommal és ismerősömmel konzultáltam,…
Rövid, laza 10-est akartam ma futni, pontosabban volt egy útvonal a fejemben (ami kb.10km) és azt akartam végig futni, mindegy, hogy 9 vagy 11km. Ez volt az egyetlen oka, hogy nem lettem kurva ideges, amikor megláttam 18 perc futás után, hogy nem mér a Strava, nem találja magát, tök hülyeségeket…
Lehet, hogy mindig meg kellene innom 2-3 sört futás előtti nap?
Másodszor indultam kicsit másnaposan futni szombat reggel a szokásos péntek esti zoom party után. Ahhoz képest, hogy már több hete futok, és ez már a sokadik zoom bulim volt, rendkívüli teljesítmény, hogy még csak másodszor voltam…